ALVDT pozícióérzékelőA HTD-100-3-at az ipari szabványok szerint tervezték és gyártják. Ez egy 6 vezetékes elmozdulási érzékelő, amelyet kábelekkel lehet kiterjeszteni vagy az ügyfelek igényei szerint feldolgozni. A HTD-100-3 érzékelő használatakor meg kell jegyezni, hogy a magrúdra gravírozott két vonal lineáris utazási zónában van, és a mag rúd beillesztési irányának fel kell ismernie a "belépési" jelet a végén. Ha helytelenül helyezkedik el, akkor ez befolyásolja a normál használatát és rendellenes működést okoz.
1. Tartós teljesítmény - Az egyedi kialakítása miatt nincs fizikai érintkezés az érzékelő elemek között, és az érzékelő nem kopott.
2. súrlódásmentes működés - Ideális anyagvizsgálathoz vagy nagy felbontású dimenziós mérési rendszerekhez.
3. Jó tartósság - Kiváló minőségű alapanyagok felhasználása, kiváló kialakítás és feldolgozás, amely képes ellenállni a különféle durva környezeteknek.
4. Gyors válasz a változásokra - A vasmag helyzete gyorsan reagálható és beállítható.
Az LVDT Position Sensor HTD-100-3 telepítéséhez különféle típusú és speciális alkalmazási forgatókönyvek alapján történő kiválasztást és kialakítást igényel. Általánosságban elmondható, hogy az elmozdulási érzékelő telepítése a következő szempontokra van szükség:
1. telepítési helyzet: Az elmozdulási érzékelő telepítési helyzetének a lehető legközelebb kell lennie a mért objektumhoz, hogy biztosítsa a mérési pontosságot és a megbízhatóságot. Ugyanakkor a telepítési pozíciónak el kell kerülnie az olyan tényezők befolyásolását, mint például a mechanikai rezgés és az elektromágneses interferencia, a mérés stabilitásának biztosítása érdekében.
2. Telepítési módszer: A telepítési módszerelmozdulási érzékelőkSzintén ki kell választani az alkalmazási forgatókönyvek alapján is. Például az érintkezés nélküli elmozdulási érzékelőknél rögzített telepítés vagy szorító telepítés használható; Az érintkező elmozdulási érzékelőkhöz rögzítési vagy hegesztési módszerek használhatók.
3. Csatlakozási módszer: Az elmozdulási érzékelő telepítésekor az érzékelő interfész típusa és jel kimeneti módszere alapján kell kiválasztani a megfelelő csatlakozási módszert. Általánosságban elmondható, hogy a kábelcsatlakozások, a dugócsatlakozások, a vezetékes csatlakozók és más módszerek használhatók a jelátvitel és a stabilitás biztosítása érdekében.